Kolléganőmet tegnap szakvizsgán kegyetlenül megbuktatta a Bárándy klán legifjabb tagja, aztán a bizottsággal közösen jól meg is gyomrozta az eredményhirdetés alatt.
Ezt már egyetemen sem értettem, hogy azok az oktatók akik szerették a padlót is felmosni a vizsgázókkal, nem…
azért van ennek egy másik oldala: én mondjuk kifejezetten az egyáltalán nem hírhedt oktatók közzé tartozom (ha teheti a tanszék, akkor be se oszt uv-napra), de így is találkoztam tízévnyi vizsgáztatás eredményeképpen több olyan emberrel, aki azért utált, mert a nőjét/pasiiját/spanját megbuktattam. pedig én tényleg csak a tudás teljes hiányára buktattam mindig is. szóval akár gondolsz rá, akár nem, nyilván visszacsaphat ez, de aki ettől fél, az ne vizsgáztasson.
ebből a szempontból amúgy a legkirályabb elvi példa Deutch Tompi államvizsgája volt, amit ugye annó megelőzött Orbán feltételes kinevezése (akkor lesz sportminiszter, ha lediplomázik). na az akkori vizsgabizottságok biztosan tudták, hogy mi a következménye, ha esetleg kibasznák
nem gondolom,h azt, aki semmit sem tud, semmit sem ért, ne kellene megbuktatni. Igenis meg kell buktatni.
A következő kísérővel:
Sajnálom kolléga, a tudása a mai vizsgán nem volt megfelelő / elegendő stb.
Az én praxisomban nem volt jellemző a bukás, tehát nem a saját panaszaimmal hozakodom elő. Azt gondolom, hogy a bukás mellé nem kell még meg is alázni a hallgatót.
persze, szakvizsgán ráadásul semmi minőségbiztosítás nincs a vizsgáztatók tekintetében, úgyhogy nem a konkrét esetben...
Azért minőségileg más amikor beláttatják veled, hogy nem tudod, mint amikor zsigerből leokádnak.
nem gondolom,h azt, aki semmit sem tud, semmit sem ért, ne kellene megbuktatni. Igenis meg kell buktatni. A következő...